DIN 933 vagy DIN 931? Melyik SBK hatlapfejű csavart válasszuk?

Ha valaha is felmerült már a kérdés egy SBK hatlapfejű csavar vásárlásakor, hogy "de melyik DIN szabványú darabra is van szükség", nincs egyedül ezzel. A két leggyakrabban használt hatlapfejű csavartípus, a DIN 933 és a DIN 931, első pillantásra nagyon hasonló, mégis komoly funkcionális különbség van közöttük: a menetezés mértéke.

A lényegi különbség: teljes menet vs. részmenet

A DIN 933 csavar a feje alatt egészen a végéig menetes — nincs rajta sima, menet nélküli szakasz.

A DIN 931 csavarnak ezzel szemben van egy sima szárrésze (más néven "nyaka") a fej és a menetes szakasz között. A menet csak a csavar alsó részén kezdődik, a sima szár hossza a csavar átmérőjétől és teljes hosszától függ.

Ez a különbség egyszerűnek tűnik, de gyakorlatban komoly hatással van arra, hogy melyik csavar melyik feladatra alkalmas.

Melyik mire való?

DIN 933 (teljes menet) akkor a jó választás, ha:

• vékony, lemezszerű alkatrészeket kell összefogni
• nem ismert pontosan, hány menetszálra lesz szükség az anya befogásához
• vakfuratba (menetes furatba) történik a csavarozás, ahol nincs szükség nyíróerő-átvitelre
• könnyű terhelésű, általános kötést kell létrehozni

DIN 931 (részmenet) akkor előnyösebb, ha:

• két vagy több alkatrészt kell összefogni, és a sima szárrész pontosan illeszkedik a furatba
• nyírt terhelésű kötést kell létrehozni, ahol a sima szár jobban viseli az oldalirányú erőt
• pontos illesztést igénylő gépészeti alkalmazásnál a szárnak centráló szerepe van

Előnyök és hátrányok

A DIN 933 rugalmasabb a felhasználásban, mert nem szükséges pontosan ismerni a kötés vastagságát, általában könnyebben beszerezhető és olcsóbb is. Hátránya, hogy nyíróterhelés esetén a menet gyengébb pontot jelent, mert a menet keresztmetszete kisebb, mint egy teljes, sima szár átmérője.

A DIN 931 nyíróterhelésnél erősebb és pontosabb illeszkedést biztosít, jobb fáradási élettartammal dinamikus terhelés esetén. Hátránya, hogy pontosan ismerni kell a kötés vastagságát a megfelelő szárhossz kiválasztásához, és bizonyos méretekben szűkebb a választék.

Anyagminőség: 5.6, 8.8 és 10.9

A DIN 933 és DIN 931 csavarok mindkét menetkialakításban kaphatók különböző szilárdsági osztályokban, amelyek a csavar anyagának szakítószilárdságát és folyáshatárát jelzik. A leggyakoribb osztályok a következők:

• 5.6 — alacsonyabb szilárdságú, általános, könnyű terhelésű alkalmazásokhoz, ahol nincs szükség nagy igénybevételre
• 8.8 — közepes-magas szilárdság, a legtöbb gépészeti és építőipari alkalmazásban ez a legelterjedtebb választás
• 10.9 — a legjobb minőségű, legnagyobb szilárdságú osztály, nagy igénybevételű, dinamikus vagy biztonságkritikus kötésekhez ajánlott

Minél magasabb a szám, annál nagyobb a csavar szakítószilárdsága és terhelhetősége — a 10.9 jelű SBK hatlapfejű csavar nyújtja a legjobb teljesítményt, ezért gépipari, jármű- és acélszerkezeti alkalmazásoknál gyakran ezt írják elő.

Gyakorlati példák

Egy könnyű fémkonzol falra rögzítésénél, tipli menetébe csavarva egy SBK hatlapfejű csavart, a DIN 933 az ideális választás — nem lehet pontosan tudni, mennyi menetszál "vesz el" a tipliben, így a teljes menet biztonságosabb megoldást ad.

Egy gépalkatrész, például egy hajtóműház fedelének rögzítésénél, ahol két pontosan illesztett fémlap között nyíróerő hat, a DIN 931 a megfelelő választás, mert a sima szárrész pontosan kitölti a furatot, és jobban viseli az oldalirányú terhelést.

Vibrációnak kitett gépalapoknál és állványrendszereknél is a DIN 931 ajánlott, mivel a sima szár jobban tolerálja a dinamikus fáradást.

Melyiket válasszuk?

Egyszerű ökölszabály: ha nem ismert pontosan az összefogandó rétegek vastagsága, vagy vakfuratba történik a csavarozás, érdemes a DIN 933-as SBK hatlapfejű csavart választani. Ha ismert, pontos vastagságú alkatrészek kerülnek összefogásra, különösen nyíróterhelés mellett, akkor a DIN 931-es SBK hatlapfejű csavar a jobb döntés. Háztartási és könnyebb DIY munkáknál a DIN 933 majdnem mindig elegendő és praktikusabb választás.

Gyakran ismételt kérdések

Cserélhető a kettő egymással? Sok esetben igen, főleg könnyebb terhelésnél. Nyírt kötésnél azonban a DIN 931 jobb választás, mert a sima szár pontosabban tölti ki a furatot.

Miért nem mindig a DIN 931-et érdemes használni, ha erősebb terhelésnél jobb? Mert nehezebb pontosan a szükséges szárhosszhoz illő darabot beszerezni. Ha rosszul kerül megválasztásra a hossz, a sima szár kiállhat, vagy a menet nem ér el az anyáig.

Melyik ISO szabványnak felelnek meg? A DIN 933 megfelelője az ISO 4017, a DIN 931 megfelelője az ISO 4014. Ma egyre inkább az ISO jelöléseket használják, de a kereskedelemben még gyakori a DIN megnevezés.

Van szilárdsági különbség közöttük? A menetkialakítás (teljes vagy részmenet) önmagában nem jár együtt szilárdsági különbséggel — mindkét típus kapható 5.6, 8.8 és 10.9 osztályban is. A szilárdsági osztály a csavar anyagminőségét jelzi, és független attól, hogy DIN 933 vagy DIN 931 a menetkialakítás.